Az állatasszisztált terápia jelentősége a gyermekrehabilitációban, a gyógytorna szerepe a daganatos fájdalom megelőzésben és kezelésében, a mesterséges intelligencia támogatása az endometriózis korai felismerésében. Egyebek mellett ezekről a témákról hangzottak el előadások a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában rendezett Juhász Zsuzsa Szakdolgozói Konferencián. A pénteki rendezvényen adták át a Juhász Zsuzsa életműdíjat is.
Hírek
A könyv és az olvasás társadalomtörténete címmel kezdődött konferencia augusztus 27-én, csütörtökön a Debreceni Egyetemen. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, valamint a Bölcsészettudományi Kar és a Történelmi Intézet közös tudományos tanácskozásán két nap alatt több mint 60 előadás hangzik el.
A klímaváltozás, a piaci bizonytalanságok és a globális gazdasági folyamatok egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a magyar agráriumnak új pályát kell kijelölnie a jövő érdekében. A természeti erőforrások fenntartható hasznosítása, az alkalmazkodóképesség erősítése és a tudományos innovációk gyakorlati bevezetése nélkülözhetetlen feltétele a versenyképes mezőgazdaságnak – hangzott el a 35. Farmer Expo megnyitóján. A Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán rendezett háromnapos mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállításon a növénytermesztés és az állattenyésztés legégetőbb kérdéseivel foglalkoznak.
A mesterséges intelligencia új trendjeiről, a technológia innovatív lehetőségeiről, kihívásairól, az ezen a téren szerezhető ipari tanúsítványok, vizsgalehetőségek jelentőségéről tartottak nemzetközi szimpóziumot a Debreceni Egyetem Informatikai Karán. Az AIDA AICET 2026 rendezvényen többek között a gépi tanulás, a nagy nyelvi modellek, az ágensalapú rendszerek tudományra gyakorolt hatásait foglalták össze a szakemberek.
A Debreceni Egyetem ad otthont 2026-ban a Magyar Biokémiai Egyesület nemzetközi konferenciával egybekötött éves találkozójának. Az esemény a biokémia területének legrangosabb hazai fóruma, amelyen tudományos előadások, szakmai beszélgetések zajlanak, és rangos szakmai elismerésben részesül az egyetem két oktatója is. A háromnapos konferencia augusztus 26-án, szerdán nyílt meg a Learning Centerben.
A porc különböző sejtcsoportjainak alaposabb megismerése új terápiás lehetőségek kidolgozásához vezethet a porckopás kezelésében. A legújabb kutatási eredményeket elemezte és rendszerezte szerzőtársaival Matta Csaba, a Debreceni Egyetem kutatója. Az áttekintő közlemény a szakterület egyik vezető folyóiratában, a Nature Reviews Rheumatology-ban jelent meg. A tudományos munkát a Debreceni Egyetem és a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
A fürdőszobában egyszer már használt, de tisztítás után bizonyos célokra még újra igénybe vehető úgynevezett szürkevizek fiziko-kémiai tisztítási módszerét vizsgálták a Debreceni Egyetem Műszaki Karának kutatói. Eredményeiket a Results in Engineering című folyóiratban jelentették meg, a munkáért a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjat adományozott a szakembereknek.
Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint a tudományos döntésekben is nagyobb szerepet kellene kapniuk a jövőkutatás gyakorlati módszereinek, például a jövőfürkészésnek és a forgatókönyv-elemzésnek. A lehetséges jövők és kockázatok vizsgálata segíthetne a kutatási programok rugalmasabb tervezésében és a kutatásfinanszírozási döntések megalapozásában. A témáról szerzőtársaival a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature-ben fogalmaztak meg ajánlásokat. Meskó Bertalan közben a Debreceni Egyetemen már egy kizárólag az orvosi jövőkutatásra koncentráló műhely kialakításán dolgozik.
A neurodegeneratív betegségek kockázati tényezőjének számító fogágybetegség vagy fogínysorvadás összefüggését, valamint lehetséges gyulladásos, mikrobiális és genetikai hátterét vizsgálta a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar kutatócsoportja. Arra a következtetésre jutottak, hogy a parodontitis a szív- és érrendszeri, cerebrovaszkuláris, metabolikus és gyulladásos társbetegségek figyelembevétele után is összefüggött a neurodegeneratív betegségek későbbi kialakulásának magasabb kockázatával.
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve, az egészségipar, az agrárium, a járműipar, a robotika, a mesterséges intelligencia és más stratégiai területek összekapcsolásával kívánja tovább erősíteni az intézmény innovációs tevékenységét Harsányi Endre. Az ágazati fejlesztésekért felelős rektorhelyettes szerint a cél egy integrált fejlesztési rendszer kialakítása, amely szorosabb együttműködést teremt az egyetem karai, kutatóhelyei és gazdasági partnerei között, miközben növeli a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását és a nemzetközi versenyképességet.